Kiskunfélegyháza város

A projektnek otthont adó Kiskunfélegyháza (www.kiskunfelegyhaza.hu) Bács-Kiskun megye, illetve a Dél-alföldi Régió szerves része. A kiskunfélegyházi kistérség területe Bács-Kiskun megye területének egytizede, 81 073 ha.

A mintegy 600 éves múltra visszatekintő település történetileg kialakult térségi kereskedelmi központ. A városban lévő gazdaság egyik fejlettebb szegmense a kereskedelem.

A Város és térsége mezőgazdasági szerkezetét alapvetően a kiváló minőségű termőtalaj határozza meg. A tradíciók alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20 - 25 %-át adják.

A Dél-alföldre irányuló összes külföldi tőke mintegy egynegyedét a szolgáltatási szektorba fektették be, elsősorban a privatizáció keretein belül, az addig állami tulajdonú cégek megvásárlásával (például a telekommunikációs vállalatok). Szuper- és hipermarketek formájában zöldmezős beruházások történtek, de a banki és a biztosítási szektorban is jelen van az idegen tőke.

A kistérségben – döntően Kiskunfélegyházán – jelentős számban működnek ipari tevékenységet folytató vállalkozások, főleg a könnyűipari ágazatban. A kistérség településeinek könnyűiparából kiemelkedik a cipőgyártás, a fafeldolgozás, a konfekció- és kézműipar. Több nagy létszámú vállalkozás foglalkozik műanyag-, gumicikkek, gépek, berendezések, villamos-ipari termékek, fémtömegcikkek, alkatrészek előállításával, lakatosmunkákkal, vegyi árukkal, bútorgyártással. Az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A kiskereskedelmi üzleteken kívül vannak nagykereskedelemre, és külkereskedelemre szakosodott vállalkozások is.

Oktatás, képzés

Kiskunfélegyháza mind a mai napig jelentős iskolaváros. Számos általános iskola, több gimnázium és középiskola is található a városban. 2009 őszétől a Pannon Egyetem kiskunfélegyházi képzési helyén is várják a hallgatókat.

Az általános iskolák képzési rendszere megfelel az Oktatási Minisztérium által meghatározott tantervi követelményeknek, valamint alapfokú művészeti oktatás folyik a városban. A város középiskolai képzése tradicionálisan kiemelkedőnek tekinthető a tágabb térségben. Évtizedek óta jellemző, hogy a középiskolai képzési intézmények kapacitása és kapacitáskihasználtsága a város lakosságából kikerülő diákokon túl megoldást kínál a kistérség középfokú képzésére is.

Kiskunfélegyházi középiskolák és képzéseik:

Petőfi S. Gépészeti Szakközépiskola
Képzések: Gépészet, informatikai, gépipari számítástechnikai technikus, számítástechnikai programozó szakokon, illetve érettségi nélküli szakképzési évfolyamokon fémforgácsoló, esztergályos képzés folyik.

Kossuth L. Középiskola és Szakiskola
1. Szakiskolai képzés: ipari, kereskedelmi, szolgáltató és humán szakirányon.
2. Szakközépiskolai képzés: autószerelő, autó-elektronikai műszerész, számítástechnikai szoftverüzemeltető és szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, ruhaipari technikus, cipőipari technikus szakirányon történik a képzés.
3. Akkreditált felső fokú szakképzés kereskedelmi és idegenforgalmi szakmenedzser szakon. Bács-Szakma Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt.
A Bács-Szakma Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt. A Társaság célja, és fő tevékenysége a szakképzés szervezése, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés, oktatás, különösen a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok képzésének biztosítása. Kiskunfélegyháza központtal a gépész- és a mezőgazdasági szakképzéscsoport valósul meg.

Közgazdasági Szakközépiskola
Képzések: pénzügyi-számviteli ügyintéző, európai üzleti asszisztens, marketing és reklám ügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, menedzser. Akkreditált felső fokú kereskedelmi szakmenedzser képzés folyik.

Móra Ferenc Gimnázium
Képzések: 6-4 évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi képzés és 4 évfolyamos levelező tagozatos gimnáziumi képzés

Constantinum Intézmény
Képzések: 4 évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi képzés és 4 évfolyamos informatikai képzés.

Munkapiaci információk:

Kiskunfélegyházán és térségében a munkanélküliségi ráta az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. Sajnos 2009. évben ugrásszerű növekedés következett be, amelynek oka főleg a gazdasági recesszió hatására a nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások megszűnése, illetve a Kelet-Európai térségből történő kitelepülése volt.

Munkanélküliségi ráta alakulása a Kiskunfélegyházi kistérségben: 1.sz. táblázat

(Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Regisztrált munkanélküliek száma Kiskunfélegyházán: 2.sz. táblázat

Nem	Regisztrált (fő)	Belépő (fő)	Tartós (fő)
Férfi	516	110	89
Nő	591	101	106
Összesen	1107	211	195

(Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2008. 12. havi adat)

A regisztrált munkanélküliek számának korcsoport szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult.

Korcsoport	Regisztrált (fő)	Belépő (fő)	Tartós (fő)
17-20 év között	25	8	0
21-25 év között	135	35	12
26-35 év között	284	63	29
36-45 év között	224	38	30
46-50 év között	137	19	39
51-55 év között	174	36	37
56-60 év között	119	12	44
60 év fölött	9	0	4
Összesen	1107	211	195

(Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2008. 12. havi adat)

Látható, hogy a fiatal, 26-34 éves korosztály létszáma a legmagasabb. Szintén itt a legmagasabb a tartósan munka nélkül maradottak aránya. Ennek oka a munkatapasztalat és a nyelvtudás hiányában keresendő.

A regisztrált munkanélküliek képzettségének tekintetében az alábbi megoszlás figyelhető meg: 4.sz. táblázat

Iskolai végzettség	Regisztrált (fő)	Belépő (fő)	Tartós (fő)
8 általánosnál kevesebb	38	3	8
Általános iskola	376	58	70
Szakmunkásképző	345	81	64
Szakközépiskola	176	40	24
Technikum	36	8	5
Gimnázium	85	10	21
Főiskola	29	4	2
Egyetem	13	5	0
Szakiskola	9	2	1
Összesen	1107	211	195

(Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2008. 12. havi adat)

A munkanélküliek képzettség szerinti megoszlásából látható, hogy Kiskunfélegyházán jelentős számú, 37,4%-os a képzettség nélküli segéd-, illetve mezőgazdasági munkás. Ezen csoporton belül elsősorban a gépgyártás és a feldolgozóipar területéről kikerült betanított munkások aránya meghaladja a 28 %-ot. Az építőipari ágazatból kikerültek aránya mintegy 8 %.
A szakmunkások és szakközépiskolát végzettek magas száma arra utal, hogy a térségben hiányoznak azok a közepes és nagyvállalatok, amelyek nagyobb létszámban foglalkoztatnák ezt a réteget.
A Munkaügyi Központ nyilvántartása szerint jelentős a középfokú végzettségű, kereskedői és ügyviteli-ügyintézői-adminisztrációs munkakörökből kikerült regisztrált munkanélküliek aránya is (7-7%). A felsőfokú és a technikusi végzettségűek aránya az összes regisztrált munkanélkülihez viszonyítva nem éri el az 5%-ot.
Kiskunfélegyháza munkaerő-piaci vonzáskörzetében a bejelentett álláshelyek száma a regisztrált munkanélküliek számához viszonyítva alig 20%. A munkahelykínálat szakma-szerkezet szerinti aránya csak részben felel meg a betölteni kívánt foglalkozások arányának.

A térképen a munkanélküliségi rátát a terület színezésével, a munkanélküliek számát a tortadiagram zöld színével, a foglalkoztatottak számát a tortadiagram narancs színével, a gazdaságilag inaktívak számát a tortadiagram sárga színével, a gazdaságilag aktívak számát pedig a tortadiagram méretével ábrázoljuk.
(Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat)